2016. május 13., péntek

II. Black'n'White Rock'n'Roll Weekend - Élménybeszámoló - PÉNTEK

Múlt héten ilyenkor elindultunk Egerbe, a II. Black'n'White Rock'n'Roll Weekendre. Nagy izgatottsággal vártam már, hiszen a tavalyi rendezvényen is ott voltunk és nagyon tetszett. Ráadásul idén a szállodai rendezvény mellett szombaton napközben egy szabadtéri koncert is volt, ahol nagy örömömre én készítettem a retro és pin up frizurákat, Johnny pedig árult, egyébként meg DJ-zett péntek és szombat este. Így több ízben is részt vehettünk a rendezvényen.




Annyit kell tudni erről a rendezvényről, hogy Magyarország első és eddig egyetlen olyan Rockandroll rendezvénye, amit egy négycsillagos szállodában, a Hotel Eger&Parkban rendeznek meg úgy, hogy a koncertek mellett kiélvezhetik a vendégek a félpanziós ellátást és a hotel wellness részlegét is. Bár a szállás nem a legolcsóbb, ezen a hétvégén a Black'n'White csomaggal olcsóbb, mint egyébként, emellett lehetőség van fizetni SZÉP kártyával is, így azt mondom, hogy aki teheti, jövőre látogasson el ide! Egyébként én már egy hónapja teljes transzban voltam, hogy mikor megyünk már Egerbe, mert egyrészt annyira tetszett tavaly a szálloda is - a szobák igényesek, gyönyörűek és praktikusak, egyszerűen jó érzés ott elaludni, ott felkelni, készülődni és úgy minden -, másrészt pedig tudtam, hogy a munka mellett lesz lehetőségünk  egy kicsit magunkat is kényeztetni, pancsolni. A reggeli és vacsora is nagyon igényes szokott lenni egyébként, ezt mondom úgy, hogy az ételek tekintetében borzasztóan válogatós vagyok, mégis minden reggelinél és vacsoránál találtam olyat, amit még én is megeszek.


PÉNTEK:
Pénteken érkezés után elmentünk a többiekkel kicsit sétálni, vásárolni, aztán kicsit pancsoltunk, majd vacsi, aztán hoppá már megy is a koncert. :)


A Fireballs (Czeh) együttes is nagyon tetszett, de a The Real Gone Tones-t (Pl) még jobban vártam. Eszméletlenül tetszett is, bár tudni kell, nálam az énekesnő ott kezdődik, ha valaki megüti Wanda Jackson szintjét. Marla márpedig nem hogy megüti, de a maga valójában a megjelenésével és bájosságával visszarepít minket az '50-es évekbe! Egyébként a srácok is nagyon kedvesek, emberségesek és barátságosak, a zenélésben pedig maximálisan alázatosak.




Amikor a The Real Gone Tones befejezte, vettünk Vinylt és CD-t, és mindenki azt hitte, hogy mehetünk pihenni.... Akkor Dóka Tomi kezdett rá Elvis számokkal. És még milyen jól tette! Tomi éneklése egyik pillanatról a másik pillanatra visszarántotta az együttes tagjait a színpadra.... Először csak a nagybőgőt vettem észre, majd értetlenül néztem Little Jimre, aki egy vállvonással és amolyan "mit lehet tenni, ha egyszer MUSZÁJ játszanom" arckifejezéssel reagált. Alig pár másodperc után újra meghallottam Marla Marvel hangját, aztán rá néhány másodpercre Paco is beszállt a szájharmonikával és hihetetlen hangulatot teremtettek így együtt ezzel a "kis" jameléssel...

 És akkor jöjjenek a pénteki nap, számomra kedvenc szösszenetei:




Hát szóval a péntek este (és úgy az egész nap) roppant mozgalmas volt és bár nagyon elfáradtam, másnap reggel legalább olyan izgatottan keltem fel, mint pénteken. De erről majd nemsokára.... ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

2018. 08. 11. Pin Up fotózás

Sziasztok! Tudom, jó ideje nem írtam megint, de amikor elkezdtem ezt a blogot, megfogadtam, hogy nem csinálok belőle "muszáj" dolg...